A munkakezdést megelőzően a kivitelező munkatársai minden érintett háztartásba eljuttatják értesítésüket, felvéve a kapcsolatot a tulajdonossal.
Az ingatlan határán belül a lakóház háztartási szennyvizét az ingatlan tulajdonosának (használójának) kell majd elvezetnie a kivitelező által a telekhatáron belül elhelyezett tisztító aknáig (idomig). A tisztítóakna vagy tisztítóidom az ingatlanon belül az utcai telekhatártól maximum 1 méter távolságon belül építhető meg.
A telek szélességében a bekötés kívánt helyét a tulajdonos kijelölheti. A tisztítóakna (idom), azaz a bekötés helyének kijelölését a megvalósítás előtt a kivitelező szakembere egyezteti a tulajdonossal. Amennyiben az utóbbi nem érhető el, a kiviteli tervben szereplő helyen, a telekhatáron kívül egy ledugózott bekötési pontot kap a telek.
Az alábbi védőtávolságok betartása szükséges:
- Épülettől: 1 m
- Vízvezetéktől: 1 m
- Gázvezetéktől: 1 m
- Földkábeltől (áram, telefon): 0,8 m.
A rendszerre csakis belterületi ingatlan lakószintje köthető rá, pince és szuterén közvetlenül – az elöntés-veszély miatt – nem!
Ahol házi szennyvízátemelő szükséges, ott azt a kivitelező feladata kiépíteni, mégpedig az ingatlan tulajdonosa által kért, egyeztetett helyre. Az akna működtetéséhez szükséges elektromos betápláláshoz kötődobozt telepítenek. A dobozhoz az elektromos ellátást a tulajdonosnak kell biztosítania.
Mikor szabad üzembe helyezni?
A tisztítóaknába történő bekötést és a régi szennyvízgyűjtő akna megszüntetését csak akkor szabad elvégezni, ha
- a közterületi csatorna üzembe helyezése megtörtént,
- a csatornaszolgáltatási szerződést megkötötték,
- a rákötésre engedéllyel rendelkezik a tulaj
Amennyiben az üzembe helyezés megtörtént, feltétlenül meg kell szüntetni a régi szennyvízgyűjtő aknát, mégpedig a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módon.
Mi kerülhet bele a csatornába?
- Kizárólag azok a szennyvizek vezethetők majd el a tisztítóaknába, amelyek a tisztítóakna fedlapszintje feletti padlószintű helyiségekben keletkeztek. (A tisztítóakna fedlapszintje alatti padlószintű helyiségekben keletkező szennyvíz elvezetéséhez házi kisátemelőt szükséges építeni.)
- Szennyvízcsatornába csapadékvizet elvezetni tilos!
- Ugyancsak tilos darabos jellegű állati maradványok (bél, hús, csont), rongyok, tisztasági betétek, nylonharisnya stb. bejuttatása a csatornába. Ezek jelentős üzemeltetési károkat (több százezer forint is lehet) okoznak!
Ki lesz az üzemeltető?
A kivitelező a berendezéseket a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. részére adja át működtetésre. Az üzemeltetési költségek elszámolásáról az ingatlan-tulajdonossal a DRV egyezik meg.
Vélemény, hozzászólás?